Roma közösség látogatása Törökszentmiklóson

Miután pár évvel korábban a törökszentmiklósi romatelepen egy hónapot töltöttem néhány munkatársammal, nagyon a szívemhez nőtt ez a város.

Ezen az estén nem a roma gyülekezet alkalmán, hanem az Agapé imaház termében gyülekeztünk és itt beszélhettem a testvérekhez. Különös élmény volt számomra, hogy az egyik kisteremben baptista énekeskönyveket találtam. Mindezek nyomán a helyi pásztort Édes Istvánt kérdeztem arról, hogy milyen újfajta énekek felé fordult a gyülekezet.

Ő elmondta, hogy néhány hónappal korábban a baptista gyülekezet imaháza összedőlt, és az Agapé gyülekezet adott helyet a baptista gyülekezet tagjainak, és ily módon ők hónapok óta nálunk tartják az alkalmaikat. Annyira jól érzik magukat, hogy nem is gondolkoznak azon, hogy hogyan építsenek esetleg egy új imaházat. Szívemben nagy hála van azért, hogy ilyen lehetőségünk van, hogy baptista testvéreket fogadhatunk be az Agapé imaházba, és tehetjük mindezt szeretettel és segítőkészséggel.

Az igehirdetés után az imádkozók mindegyikén érződött, hogy folytatást szeretnének kapni az életükre mindazzal kapcsolatosan, ami elhangzott.

Az imaházban összejött gyülekezetben a roma kisebbség volt többségben, kb. a 2/3-át alkották a résztvevőknek. És jó volt visszahallani azt, hogy mindez azért indulhatott el, mert volt egy egyhónapos roma telepi misszió, és a gyülekezet tagjai meggyőzőséddel vallják, hogy ez hozott áldást a roma telepre is és a városukra is.

Perjesi István