Roma közösségek mentorálása - 10 különböző településen

10 roma közösséget látogattunk meg, akik előre jelezték és igényelték a látogatásunkat. Ezúttal Bodó Csaba, Nagy Attila, Rimóczi Béla, Sisa Attila és Mikes Attila voltak a kísérőim. A keddtől vasárnapig tartó út során meglátogatott közösségek: Jászladány, Rimóc, Gyöngyösoroszi, Erdőtelek, Sarud, Heves, Beret, Jákfalva, Ózd és Monor voltak.

Összességében minden állomáshelyen elmondható, hogy nagy szegénységgel küzdenek az emberek. Nincsenek munkahelyi lehetőségek és így a nagycsaládok munkanélküli segélyekből, családi pótlékokból, nyugdíjakból tengetik az életüket. Ezeknek a családoknak az életében valóban egyetlen reménységet az evangélium jelent, az Úr Jézussal való közösség, az imádkozás, és a dicséretek. Különös volt felfigyelni arra, hogy kialakult egy roma dicsőítő stílus, és van nagyon sok olyan dal, amit alapvetően csak roma közösségekben énekelnek. Mivel ezek nem leírt és kottázott énekek, ezért hallás után tanulják meg és a hallás sokszor félrehallást is jelent, torzult szövegekkel vagy éppen egyéni változatosságokkal a dallamokban. Magával ragadó, ahogy megélik az Úrral való közösséget a dicséretekben, és ahogy élnek benne. Több közösségben újfajta felismerés volt, hogyha az ember kész arra, hogy az Úrnak adja a tizedet a kevésből is, akkor az nem fog hiányozni, hanem a keveset is áldása alá vonja az Úr.

Több olyan helyen, ahol erdő közeli településeken laknak, a megtérési szint azáltal fejezhető ki, hogy a hívők már nem járnak az erdőre fát lopni. Ez a korábbi években még elég sok nehézséget jelentett, áprilisban általában nagy megtérések voltak a falopásból, de őszre nagy visszaesések mutatkoztak. Hála az Úrnak, hogy ez mára nagyszerűen stabilizálódott. Igaz, most is voltak olyan családok, ahol napokig nem tudtak fűteni, de a szorult helyzetüket akkor sem lopott fával oldották meg, hanem tiszta szívvel várták imádságaik meghallgatását, és az Úr mindig válaszolt, és kirendelte a szükséges mennyiségű tüzelőt. Volt olyan közösség, ahol nagy élményt jelentett a 6-10 éves gyermekek részvétele az istentiszteleten, akik meglepő módon végig figyeltek, és részesei voltak az istentiszteletnek.

Sok helyen arra biztattuk a fiatalokat, hogy ha már nagyon korán lépni akarnak a társkeresésben, akkor ezt szabályszerűen tegyék, és ha fiatalon is, de házasodjanak össze.

Láthattuk, hogy milyen áldást jelentett Jákfalván a Ficsor Árpi által adományozott tehén, ami által nemcsak rendszeres bevételi forráshoz jutottak a testvérek, hanem azóta sok családban a gyerekek ily módon megihatják mindennapi tejadagjukat.

Nagy hiányt jelent a szolgálótestvérek személye. Sokkal több terep nyílhatna, de nincsenek meg azok, akik készek lennének szolgálni.

Sok helyen előítéletekkel kell megküzdeniük, és elég nehéz napról napra együtt élni a cigánygyűlölettel, és jól viszonyulni hozzá.

Megdöbbentő élmény volt, amikor az egyik helyen egy unokáját elhozó nagymama elmesélte, hogy az előző esti istentiszteleten a szomszéd városból átlátogató egyik emberben édesapja gyilkosát ismerte fel, és feltódultak benne a keserűségek, nehézségek, szomorúságok, amik abból adódtak, hogy édesanyjának egyedül kellett felnevelnie őket. Könnyes szemmel tett bizonyságot, hogy az Úr Jézus által meg tudott bocsátani ennek az embernek, és minden haragot, ellenszenvet ki tudott vetni a szívéből, és Isten szeretetével tudott rátekinteni erre az emberre, aki másfél éve ugyancsak találkozott Jézussal, mint Megváltójával, és letette bűneit - többek között ezt is - Jézus keresztjénél.

Perjesi István